Egy lány nyara Berlinben
2007.06.24. 21:06
2. évad 5. fejezet
ÍRó: Andi
5. fejezet Csak miattad élek! ... Hát igen, valahol itt hagytam abba az előző fejezetbe… míg Chris beszélt bekapcsolt a rádió a megszokott időben 9:30-kor. Még Chris állította be. legútobb mikor együtt kikapcsoltuk egy cd szólt, amin egy szám ismétlődött folyamatosan, Xtinától az El Baso Del Final. most is ez kezdődött el. Potyogtak a könnyeim. Nem bírtam megállni, pedig megfogadtam, ha beszélnem kell vele, megpróbálok nem sírni, de nem jött össze. sírok. megint, és megint ki miatt. miatta. - Bee, te vagy az életem, szeretlek. Chris közelebb jött. éreztem az illatát. Éreztem a kezét a kezemen. ahogy átölel. én meg sírok a vállán. Aztán hirtelen felállt elindult at ajtó felé. legbelül már ordítoztam vele: „mért mész most el? Nem ezt akartad? Hogy megbocsássak? Most meg elmész?” Megállt az ajtó előtt, visszanézett rám. Utána legnagyobb megdöbbenésemre, nem kiment rajta, hanem bezárta. Utána odament a rádióhoz és adott rá hangot. visszajött hozzám. Megpuszilta az arcom. megfogta a kezem. Éreztem újra az ismerős illatot, ami csak az övé. lágyan megérintett… levette rólam a pizsamafelsőjét… csókolóztunk. nagyon szenvedélyesen. Talán így még soha nem csókolóztam senkivel… és úgy érzem nem is fogok. a keze meg táncot járt rajtam. Minden porcikám, amihez hozzáért megremegett. a hátát simogattam. Szája nyakamhoz ért. fülembe súgta: SZERETLEK! Teljesen ellágyultam ettől a szótól. Ő viszont szorosan tartott, nagyon sokáig csókolóztunk. Talán egész délelőtt. amikor keze bejárta minden porcikám és már én is felfedeztem újra az ő testét, akkor újra magáévá tett. de ez most más milyen volt, mint a múltkor, vagy azelőtt, ez most amolyan békülős-szeretlek-vágyom rád- ne hagyj el együttlét volt. egész nap együtt feküdtünk egymás mellett szavak nélkül. csókolózva. egész nap átölelve tartott. attól félt elhagyom. otthagyom. én is ettől féltem. Elmegy, és itt hagy egyedül. De ez nem történt meg. egész nap azt az egy számot hallgatuk! Este együtt mentünk el zuhanyozni. Megmosta a hátam, és én is az övét. visszafeküdtünk az ágyba és vele aludtam el a karjaiban, ahogy magához szorít és szeret! Úgy hogy csak engem szeret! Nem mást! Másnap reggel kopogásra ébredtem. Chris még mindig átölelt, de aludt! Kibontakoztam az öleléséből, felvettem a fürdőköppenyt és ajtót nyitottam. - Jó reggelt, Bee. Nem akarok zavarni, csak, tegnap sem ettetek semmit, gondoltam hozok valami kaját. – és ezzel a lendülettel Izzy betölt egy büfékocsit a szobába megpakolva minden jóval. meglátta Christ aki öhm… kicsit alulöltözött volt (be volt takarva, nem kell rosszra gondolni) és utána Izzy ki is ment! – Na, további jó szórakozást Bee, drágám! Adott egy puszit, és kiment… Folyt. Köv.
|