22. fejezet

Chris pedig csak állt, és csak nézte a tesztet…

-         te… terhes vagy? – kérdezte, és rám nézett.

-         nem Chris

-         de a teszten az van

-         de nem…

-         nagyon örülök – átölelt. én nem bírtam elviselni. ez az ölelés most nem volt jó. meg kell mondanom neki…

-         Chris – bontakoztam ki az öleléséből – nem én vagyok terhes… valaki terhes, de nem én…

-         Ki? – kérdezte Izzy.

Már nagyon forró volt a hangulat.

-         Én! – mondta Keira. Izzy ránézett, most rajta volt a sor, hogy teljesen elfehéredjen.

-         kisbabánk lesz? – Izzy rám nézett. – mikor ugranak elő a többiek, hogy április bolondja?

-         nem is április van – mondtam – és ez nem vicc… de ezt már nektek kell megbeszélni.

-         mikor csináltad a tesztet és mért nem szóltál?

-         ma reggel, mert rosszul érzem magam egy ideje. és mert még csak most tudtam meg. nekem is fel kell dolgoznom, hogy egy valami növekszik bennem, ami tőled van. – eközben Chris átölelt. és puszilgatott, és a fülembe súgta: - azért jó lett volna, ha te vagy terhes… már kezdtem elképzelni a kis Christ… - nagyon cuki volt, amikor ezt mondta. Izzy és Keira tovább beszélgettek:

-         és azért nem mondtam még el, a másik ok… mert nem akarom, hogy szétmenjen az Us5 a baba miatt, mert el tudom képzelni mit, éreznének a fanok, ha rájönnének, hogy gyereked lesz és kiszállsz. ezt nem akarom. és apa nélkül sem akarom felnevelni a gyereket! tehát én már eldöntöttem – nagy levegőt vett – nem tartom meg a babát, és ha emiatt ki akarsz dobni, akkor már, megyek is csomagolni.

Mi csak néztünk rá. látszott rajta komolyan gondolja. Izzy odament hozzá, átölelte és a mondta:

-         én örökké veled maradok. együtt elmegyünk és – nyelt egyet – elvetetjük a babát. szeretlek, és hidd el nem is olyan soká, megszületik a mi kis drágánk. – mondta bíztatóan, de láttam rajta nagyon fájt neki. Chrissel felmentünk a szobába. nem akartunk tovább zavarni. Mikel-ék még mindig aludtak. Chris elment zuhanyozni, én pedig bementem Richiehez és Sophihoz. még az ágyban lustálkodtak, de eskü nem csináltak semmit. megkérdezték mi baj van és én mindent elmondtam.

Elképedve néztek rám. Én meg csak mondtam-mondtam a magamét. Miután már mindent tudtak lementünk reggelizni, Izzy és Keira már nem voltak itthon. csak egy cetli, amin az állt, hogy minket kérdezzenek, hogy hol vannak. mi elmondtuk Jay-éknek és Mikel-éknek is. és ők is azt mondták, hogy most még ez a helyes. Vajon mi lesz ebből? Lehet majd még gyerekük egyszer, ha együtt maradnak? Egyáltalán mik történnek, most ott ahol vannak?

Folyt. Köv.