19. fejezet
Teljesen levetkőztetett és simogatott. és a többit inkább megtartanám magamnak meg hát az előző részben is elmondtam, majd részletezem, ha több, vagy mint 18. :D tehát valahol itt tartottam. Másnap reggel, amikor felkeltünk, Sophi visszaért végre a húgától, és Richie ágyában ébredezett, Richie simogatására. Csináltam reggelit mindenkinek, és felszóltam, hogy jöjjenek enni. szép lassan megtelt az étkező. Már csak Jay-ék és Mikel-ék hiányoztak az asztaltól. Egész délelőtt Mikel szülinapi bulijáról tárgyaltunk. és megbeszéltük, hogy ha hívnak Jay-ék, akkor majd velük is megbeszéljük, de Joannát nem avatjuk be, nehogy elszólja magát Mikelnek. Felhívtuk Christy-t, hogy ha van ideje, jöjjön át, hogy meg tudjuk beszélni a helyszínt és a díszítést. Dél körül ideért Christy és este hatig erről beszélgettünk. egy nagy klubbot választottunk Berlin belvárosában és ki is fizettük a díjat, hogy arra az estére a mienk legyen a klub. már szép lassan szállingóztunk el aludni, amikor megcsörrent a telefon. egyszerre rohant vissza mindenki a nappaliba. felkaptuk a telefont. Jay és Lena volt az. Elmondtuk nekik a nagyszabású terveinket Mikel szülinapjáról. Jay-éknek nagyon tetszett. Mondtuk nekik, hogy 19.-én haza kéne jönniük, hogy minden rendben legyen, ugyanis Mikel-ék csak 20.-án reggel érkeznek meg. ezzel sem volt semmi baj. ez az egy hónap, amíg szerveztük a buli nem volt semmi érdekes. eljött a 18.-a már mindannyian nagyon izgultunk. vajon mit fog szólni Mikel? ... Én és Chris elmentünk megnézni a helyszínt amíg Richie szórakozik Sophi-val. Izzy Keirával elment korcsolyázni. Chris és én elmentünk a bárba és megnéztük a díszítést, megrendeltük a tortát, és beszéltünk Christy-vel. Hazafelé az úton Chris megállt az első pihenőnél megálltunk. és megkérdezte:

- szóval, ugye, a nyár végén, nem mész vissza? – kérdezte

- de, sajnos vissza kell mennem

- és akkor… mi lesz velünk?

- nem tudom… - válaszoltam őszintén… közelebb hajoltam hozzá és a fülébe súgtam… - de mindig szeretni foglak… - aztán megcsókolt. Elindultunk most már tényleg haza. Amikor óriási meglepetés fogadott minket. Mikel és Joanna ott ült a nappaliba és a többiek mind megszeppenve ültek ott. hisz még Jay-ék sem jöttek vissza.

- hát ti meg mit kerestek itt? – kérdezte Chris

- nem akartam nélkületek ünnepelni a szülinapom, hiányoztatok.

- de hát az isten szerelmére, csak holnap után lesz a szülinapod

- baj, hogy hazajöttünk? – kérdezte

- nem – válaszoltam mielőtt Chris elküldte volna vissza nyaralni Mikel-t.

Mikel és Joanna felmentek csomagolni. mi többiek pedig összedugtuk a fejünket…

-         most, mi lesz? – kérdezte Richie

-         mi sem tudjuk. holnap hazajönnek Jay-ék, de előtte fel kéne hívnunk. Richie és Sophi, hívjátok fel Izzy-éket, én és Chris megpróbáljuk utolérni Jay-éket. sok sikert. - elköszöntünk egymástól. és Richie és Sophi elmentek Izzy-ék után.

A nap további részében azt lestük, nehogy Mikel észrevegye a készülődést. Sikerült Jay-éknek szólnunk, hogy mondják majd azt, hogy hiányoztunk és azért jöttek haza. másnap reggel Jay és Lena megjelent az ajtóban és elég hihetően adták elő a mesét, hogy hiányoztunk. mindenkinek hoztak valami ajándékot. mi 8-an elmentünk vásárolni Mikel-nek ajándékot. mindenki kitalált valami érdekes és szellemes, kedves ajándékot és azt próbálta megszerezni. (azt, hogy ki mit vett Mikel-nek majd megtudjátok a következő fejezetben) egész nap vásárolgattunk. késő este értünk haza és akkor már Mikel-ék aludtak. Másnap korán reggel elmentünk és elvittük a tortát a klubba, és fogadtuk a vendégeket. Küldtünk egy sms-t Mikel-nek:

„szia Mikel, gyertek a Schiller Str. 23.-ba.

Puszi: Bee, Keira, Sophi, Lena.”

Folyt. Köv.