5. fejezet

Ahogy megl�ttam, odaszaladtam hozz�, nyak�ba ugrottam �t�leltem �s… megcs�koltuk egym�st! Olyan j� volt. �desen cs�kolt. �lland�an azok a pillanatok j�rnak a fejembe, amikor hozz�m�rt. Miut�n sajnos sz�tv�ltunk, be�lt�nk a kocsiba �s hazatelefon�ltam:

- Szia Izzy, Bee vagyok. Chrissel elmegy�nk kaj�lni, majd este megy�nk.

- J�, de sz�lj Chrisnek, hogy majd besz�lnem kell vele.

- �tadom, puszi!

- Igen? – k�rdezte Chris

- Izzy �zeni, hogy majd besz�lni akar veled.

Chris megfogta a kezem. Simogatta. Nagyon gyeng�d volt. Elment�nk egy aut�s Mc’Donald’s-ba, �s vett�nk p�r szendvicset. Be�llt a parkol�ba. Ett�nk egy darabig csendben ut�na. Letette a kaj�j�t �s �t�lelt. �n is letettem. Gyeng�den megcs�kolt. A kez�t r�tette a combomra �s simogatta. Nagyon j� volt vele. A kez�t feljebb cs�sztatta rajtam, amikor megsz�lalt a telefonom.

- Hall�!

- Szia Bee. Chris veled van?

- Szia Mikel, igen, adjam?

- Aha, k�sz

- Tess�k! – sz�lt bele a telefonba Chris.

- Chris g�z van. Jana visszaj�tt.

- Mivan? – Chris levette a kez�t r�lam. – k�ldj�tek el.

- Szerinted nem pr�b�ltuk? Izzy teljesen idegbeteg, hogy mi lesz, ha visszaj�tt�k �s Bee itt tal�lja.

- Oldd, meg k�rlek. Hisz �n is oldottam m�r meg bonyolultabb dolgaidat. �s akkor egyed�l voltam, ti meg n�gyen vagytok!

- Ok, megpr�b�ljuk! Na, j� sz�rakoz�st!

- K�sz, volt, na szia!

Chris letette a telefont �s a semmibe b�mult. �t�leltem �s cir�gattam a nyak�t.

- Mi a baj?

- Semmi komoly dr�g�m. – megpuszilta a homlokom.

- Biztos? Seg�tek, ha tudok.

- Sajnos, ebbe nem tudsz seg�teni. De mondom mindegy. Most j� itt veled… Hol is tartottunk? – k�rdezte, mosolyogva.

- Valahol itt – �s �jra megcs�koltam. Eg�sz estig a parkol�ba �lt�nk. Ett�nk, cs�kol�ztunk, ett�nk. Ez volt a program. K�s� este indultunk haza. A h�z el�tt egy idegen aut� is �llt.  

- Ez ki�? – k�rdeztem kicsit idegesen Chris-t�l.

- Nem tudom – v�laszolta, de l�ttam az ijedts�get az arc�n.

Amikor bel�pt�nk az ajt�n Chris volt bar�tn�j�vel tal�ltam szembe magam…

Folyt. K�v.