3. fejezet

Chris szája egyre közeledett felém, amikor már majdnem megcsókolt, Izzy betette a kezét a szánk közé.

- Izzy, mit csinálsz? – kérdeztem, de magyarul és ezért ők nem értették.

- Tessék? – kérdezte – mit rontottam el?

- Áh, semmit, mindegy – kicsit elvörösödtem, és amint láttam Chris is. Felmentem a szobámba. És hallottam, hogy rólam beszélgetnek.

- Chris, mit csinálsz? Itt Németo.-ban minden második lány meghalna egy csókodért, neked meg az unokahúgom kell?

- Izzy, ne pattogj már! Gyönyörű unokatesód van. És a mosolya is varázslatos, és…

- Nincs és… muszáj NEKED MÁR AZ ELSŐ TALÁLKOZÁSKOR MEGCSÓKOLNOD?

- Nem tettem meg! Sajnos! És én meg az ő csókjáért halok meg!

- Na jó, fiúk, hagyjátok abba, mert ezt Bee is hallja – szólt bele Richie – és különben is Izzy, Bee fogja eldönteni, hogy kell-e neki Chris!

Ezek után csend lett. Gondolom Izzy lenyugodott egy picit. Pár perccel később kopogtattak az ajtómon.

- Szia Bee, Chris vagyok, bejöhetek?

- Izzy tudja, hogy itt vagy?

- Látta, hogy feljövök! Bemehetek?

- Gyere – szóltam ki egy kicsit később, mert összedobáltam a cuccaim. Leültem az ágyamra. Chris benyitott. Mosolygott.

- Min mosolyogsz? – kérdeztem, azt hittem rajtam nevet.

- Gyönyörű vagy! – mondta, én pedig elpirultam. Egész délután beszélgettünk! Este, amikor elment aludni adott egy jóéjt puszit. Nagyon édes volt! Az ajtóból még visszanézett rám. Egész éjszaka vele álmodtam. Reggel az ajtómba találtam egy szál vörös rózsát egy kis kártyával. Ez állt benne:

„Gyere a szobámba, mutatni szeretnék valamit!”

Elmosolyodtam, nem tudtam, mit akarhat. Féltem attól, hogy mi lesz, de bíztam benne, tudom, nem ismerem annyira jól, de hát… a szerelem vak. Nagyon is. És különben is kíváncsi voltam mit akar. Szép csendben a rózsával a kezemben elindultam a szobájába. Az ajtaja előtt egy „utolsó” mély levegőt vettem és csendben benyitottam. Amint láttam senki nem volt a szobába.

- Chris, itt vagy? – kérdeztem csendesen, nehogy felkeltsek valakit.

- Itt vagyok, jött a válasz a szobához tartozó fürdőből. A szívem a torkomban dobogott. Mély és szapora levegőket vettem. Elindultam a fürdő felé. Ott állt a tükör előtt egy száltörölközőbe és borotválkozott. Hihetetlenül erős vágyat éreztem arra, hogy megsimogassam izmos felsőtestét. De nem tettem… vajon mért? Chris odajött hozzám és átölelt. Annyira jó illata volt. Álmomban sem gondoltam volna…

- Zuhanyoztál ma már? – kérdezte kedvesen miközben a hátam, simogatta…

- Igen, köszönöm, épp reggelizni készültem.

- Mit szólnál, ha ma kihagynánk a reggelit és elmennénk kettesben valahova?

- Mégis hova szeretnél menni, Chris? – kérdeztem mosolyogva…randizni megyek álmaim pasijával.

- Nem tudom, majd meglátjuk és eldöntjük, jó? – suttogta a fülembe, ááá, mindjárt elolvadok. Ekkor benyitottak a szobába.

- Chris, ébren vagy már? Nem láttad Bee-t? Mindannyian őt keressük, de nem találjuk sehol. – mondta Richie. Chris rám nézett, én megráztam a fejem, ő pedig ezt válaszolta:

- Nem láttam, ma még. Mindjárt megyek, segítek megkeresni, jó?

- Ok – és Richie ki is ment!

- Na és most? – kérdeztem – ha innen megyek ki az, kicsit durva lesz.

- Nem. Nyugi, én majd előre megyek, lecsalom őket. Te pedig kisurransz. És most már, muszáj lesz együtt reggeliznünk a srácokkal. – kicsit szomorú arcot vágott. Lement és úgy csinált, mintha engem keresne. Én pedig kisurrantam, de sajnos Mikel észrevett menekülés közben…